2013. február 5., kedd

2.évad 40.rész-My Hero..

Válaszok az előző részhez érkezett komikra.:
Wiw.:Örülök,hogy ezt megosztottad velem xd Köszönöm,az volt a lényeg,hogy adja magát.:) De szerintem a vége nem valami jó mert kora reggel csaptam össze.:/ A csigák mindig megpróbálnak sietni csak nem mindig sikerül nekik.:3 xd <3
M.Réka.:Köszönöm és be fogom állítani.:) <3
Dinaa L.:Köszi.:) Ő egy igazi Hero.:3 Oksii.:D <3
Naomi.:Óh,yes.! Összeillek Harryvel xd Taylorról pedig inkább ne beszéljünk,hogy milyen..Köszii Nonofii.<3
Hanna Cser.:Mert beszólt valaki,hogy minden rész arról szól :/ xd <3

Nagyon sajnálom,hogy nem volt rész,csak nem volt egy kicsi időm se írni a napokba.:/ De kellett is ez a kis idő nekem..Képzeljétek farsangon nyertünk a táncba.*-* De az nem az én ügyetlenségemnek volt köszönhető xd :'D

HARRY:
-Grace.!Grace.!-kiabáltam a nevét.
Megrémültem..Olyan érzésem támadt mint mikor valaki elveszíti a legdrágább és egyben legszebb gyémántját..
A szememből egy könnycsepp kezdett kicsordulni..Sokak szerint a férfiaknál ez a gyengeséget jelképezni..
Akkor nekem ezek szerint Grace a gyengém..
-Buu.!-érkezett hátulról egy lökés aminek következtében a földre estem.-Hihi,látnod kellett volna magadat..-nevette el magát valaki.
-Horras.!Ez nem volt szép tőled..Tudod mennyi megijedtem,hogy valami bajod esett..-mondtam miközben felálltam és leporoltam magamat.
-Styles,ennyire te se lehetsz ijedős.!-nevette el magát.-Áááá.!-nem sokkal felsikított és az ölembe ugrott.-Ott egy kígyó..-mutogatott rémülten.
-Ch..Aztán még én vagyok a félős..-nevettem el magamat,mire kiugrott a karjaimból és durcásan előre sietett.-Igazán lassíthatnál,nem bírom a tempód..-lihegtem.
Ő pedig hátra fordult amit lehet nem kellett volna.
-Áh,a lábam.-siránkozott mire odaszaladtam hozzá.
-Gyere segítek.-kaptam fel a kezembe.-Valami baj van?Mármint a lábadon kívül..
-Nem..Nincs semmi..Csak gyorsabban veszem a levegőt,tudod szokásommá vált.-itt mindketten nevetni kezdtünk.-Te vagy az én hősöm.-mondta majd egy puszit nyomott az arcomra.-Azt hiszem már letehetsz..
-De,hisz a lábad..-értetlenkedtem.
-Ühm..Nézd csoda történt,meggyógyult.!-mosolyodott el.
-Fáj a lábam tettetés,szép..-ismertem be.-De ezért még kijár egy kis bünti ugye tudod?!-mondtam majd megpörgettem a tengelyem körül.

-Most már igazán letehetnél..-kéregetett.-Köszönöm.-mondta mikor már letette a lábát a földre.
-Kérsz még?-kérdeztem nevetve majd közeledni kezdtem felé.
-Attól függ mit.-az arcán egy huncut mosoly jelent meg.
A kezemet a dereka közé fontam és az ajkaira gyengéd csókot leheltem.
A nap kezdett egyre jobban kisütni..
Mikor elváltunk mélyen belenéztem óriási sötétbarna szemeibe,melyet Bambiéhoz az őzikéhez tudnék hasonlítani..
-Fáradt vagyok induljunk el hazafelé,okés?-kérdezte majd mikor beletörődtem ismét egy puszit nyomott a számra.
-Ilyen fárasztó lennék?-érdeklődtem a hazameneti séta közben.-itt egy kis hatás szünet volt és láttam Gracen eléggé kezd vigyorogni.-Ne röhögj inkább válaszolj..-ütöttem gyengéden a hátára.
-Erre csak annyit tudok mondani,hogy szeretlek..
-Én is téged..De várj,te most próbálsz terelni.-észleltem majd próbáltam felháborodást tettetni de elröhögtem magamat.-Most meg vagy.-érintettem meg a vállát.
-De hisz nem is fogócskáztunk vagy bújócskáztunk akkor,hogy lennék még?
-Fogócska.!Most a házatokig.!-jelentettem ki mire nevetve futni kezdtünk mindketten.
-Bi-bi-bi,nem kaptál el..-nyögte ki lihegve mikor berontottunk a ház ajtaján.
-Direkt nem,gondoltam egyszer az életben had örüljél annak,hogy nyertél..-a kezemmel a tarkómat kezdtem vakarni.Gracen azt az "igen,ja persze" tekintetet véltem felfedezni.
Már épp szólásra nyitotta volna a száját mikor az anyukája lépett közénk egy halom vasalni valóval.
-Kicsim,keresett az egyik barátod..A neve most nem ugrik be de azt mondta majd hívd vissza.-közölte Kate.
-Anyu,az Istenért is.Mégis hogyan hívjam vissza ha azt sem tudom ki az?!-tette kétfelé a kezét Grace.Azt hittem kezdetét veszi egy anya-lánya veszekedés,de tévedtem.
-Valamilyen..Ja,igen meg van..Austin.!-bökte ki.
-Austin?-csillant fel a barátnőm szeme.
Bevallom,már egy cseppet sem vagyok féltékeny ha előkerül a srác neve,mivel tudom ő a legjobb barátja a lánynak akit szeretek..Mikor Holmes Chapelben voltunk akkor jött haza Magyarországra.
-Harry,ugye nem haragszol ha most felhívom?-fordult felém,majd egy aprócskát bólintottam,miszerint nem és nem kellett neki több futott is a telefonért.
-Nyugodtan ülj le mivel arra ne számíts,hogy hamar visszajönne..-hallottam meg a tényt Kate szájából,amit magamtól is tudtam.
Leültem a kanapéra és a fejemet az ott lévő díszpárnára hajtottam.Azt hiszem elaludtam,mivel valaki később erősen rázogatott és a nevemet mondogatta..

GRACE:
Olyan édesen aludt el este a kanapén,nem volt szívem felébreszteni.Ezért inkább csak felmentem a szobámba és egyedül bújtam ágyba.Hiányzott az,hogy éjszaka átöleljen,vagy esetleg motyogjon magába valamit.Azonban reggel kissé már idegesített,hogy még mindig ott szunyókál ezért ha gonosznak tűnök ha nem, ébresztgetni kezdtem.
-Harry.!Harry.!Harold.!-emeltem egyre feljebb a hangomat.Már ott voltam,hogy hozok egy vödör vizet és leöntöm mikor végre jelet adott arról,hogy ébredezik.
-Mi van?Hol vagyok?!-kérdezgette.
-A mennyországba velem együtt.-nevettük el magunkat.-Ugye beszéltem tegnap Austinnal és megkérdezte ma nincs -e kedvünk elmenni vele az állatkertbe.-vetettem fel a témát.
-Felőlem mehetünk.De miért pont az állatkertbe?
-Mert ott szokott dolgozni szabadidejében és meglátogatjuk.De most menj fel zuhanyozni én meg addig letárgyalom vele,hogy megyünk.Rendben szívem?-egy mosolyt szegezett rám,majd el is indult a zuhanyzó felé.
Lehuppantam a kanapéra és gondolkozni kezdtem.
Mivel érdemeltem ki ezt az egészet?Ezt az életet..
Mikor még nem ismertem Harryt,én is olyan voltam mint a többi gimis ilyen "cicamica" lány..
Sokszor nem ismertem valakit még is elítéltem,azt hittem én jobb vagyok nála..Pedig így átgondolva az akkori énemet inkább letagadnám,de hiába az is a múltam része marad örökre..
Gyors felhívtam Austint és letárgyaltam vele a dolgokat.Nem voltam abba a nagy beszélős kedvembe amit ő észre is vett..De mivel mennie kellett dolgozni bele törődött,hogy semmi gondom.
-Harry,valaha kész leszel?-kopogtam be az ajtón ami nem sokkal később nyitódott is.

A látványtól elállt a lélegzetem.
A kezemet a számhoz emeltem,és a szemem tágra nyílt.
Hihetetlen,de ilyen érzést vált ki belőlem ha valaha is félmeztelenül látom meg persze ha nem így akkor is..
-Grace,jól vagy?-kérdezte a kezével felém legyezgetve.
-Hogy mi?Jah,persze remekül..Majd ha elkészültél indulhatunk is.-az arcom talán kissé kipirult a szokásosnál is jobban.
-Addig még rengeteg időnk vagy ugye tudod?-húzott magához.
Ahogy hozzám ért éreztem kidomborodó kockahasát és gyengéd érintéseivel elvarázsolt.
-Ezt ne most.És a szüleim itthon vannak,szóval nem szeretném ha így majdnem ruha nélkül látnának téged,szóval kérlek inkább öltözz fel.Nem akarom,hogy félre értsék a helyzetet..-toltam el magamtól.
Nem nagyon értette a helyzetet és bevallom én se..Csak valahogy ott volt bennem valami érzés,ami azt súgta ennek nem most jött el az ideje.
Mivel nem volt az a "hű,de jó" idő ezért inkább egy lazább,kényelmesebb összeállítást vettem fel.

-Valamit kérdezhetek?-lépett be Harry az ingét gombolgatva.
-Persze.-adtam a választ.
-Most te haragszol rám?Mert ha igen akkor nagyon sajnálom és nem..-nem hagytam,hogy befejezze az ujjamat a szája elé tettem.
-Dehogy haragszom.Sajnálom,hogy az előbb olyan voltam veled..-nyomtam egy puszit az arcára mire ő szívogatni kezdte a nyakamat.
-Azt hiszem ez a pulcsi nem kell neked ide.-vetette le rólam és folytatta volna a vetkőztetést.
-Igazad van,nem szükséges.Harry Styles egy igazi stylest.-kacsintottam rá.
-Hát az ízlésem az jó.Maga mivel téged választottalak,rossz nem is lehetne.-mosolyodott el.
Mivel én is szoba kerültem nem volt kedvem szokásomhoz híven odabökni hozzá,hogy "te kis egoista".
Az állatkertbe való út elég zavaros volt.Végig hallgathattam Hazza ezt az állatót,ezért szeretem,ezt pedig ezért nem sztorijait.Meg persze az első állatkerti útját is.
Szóval nem mondhatni,hogy unatkoztunk.
Mikor odaértünk az állatkert kapujához szemmel láthatóan rengetegen voltak.
-Grace,mikor jutunk már be?-kérdezgette másodpercenként mikor a pénztárnál álltunk.Körülbelül olyan volt mint egy 5 éves kisfiú aki nem bírja a várakozást.
Mikor beértünk rögtön a koalákkal találtuk szembe magunkat.
-Miért nézed őket ennyire?!-kérdeztem nevetve.
-Egyszer kiskoromba egy..-itt megakadt és nyelt egy nagyot.-Le.-Lekakilt.-nyögte ki nagy nehezen.Én pedig szakadni kezdtem a röhögésen.-Ne nevess,nézz milyen gonosz kis lények ezek.-mutatott egy kis koala bébire.
-Drágám,még csak meg se mozdul szegény pára.De azért arra megkérnélek ne szemezgess velük.-a hangomon még mindig lehetett észlelni,hogy jócskán nevetek.
-Ha itt tartunk a lovakat se szeretem,mert egyszer egy lefejelt.-tudtam meg az újabb nevetséges információt róla.
-Van olyan állat amit egyáltalán szeretsz?-kérdeztem mosolyogva.
-Igen,a macskákért igen csak oda vagyok.
-Hazza,drágám itt esetleg csak nagy cicákra találsz a tigrisek személyében.-az állat nevénél felcsillant a szeme.
Szinte egy ártatlan élőlény sem úszta meg,hogy végig ne bámuljuk.
Kiskorom óta nem jártam itt,és azóta eléggé bővült.Meg maga felnőttebb fejjel teljesen más itt sétálgatni.
-Istenem,de aranyos..-álltam meg a pingvineknél.
-Ezek a szmokingos madárféleségek tetszenek neked?-kérdezte az arcán egy kis fintorral.
-Ne beszélj így róluk.Kiskoromba mindig is akartam egy pingvint.-elevenítettem fel régi emlékeimet.
A delfinek vízben való ugrálását,a zsiráfok fej lehajtásától a lámák köpködéséig mindent megfigyeltünk.
A végére még Harry is összebarátkozott egy koala barátunkkal akivel még egy közös képet és készítettet.

-Austin.!-üvöltöttem mikor a legjobb barátomat fedeztem fel a távolból.
Rögtön odarohantam hozzá megölelni jó szorosan.
Azonban mivel az állatdolgozó segéd a ruhájának meg van a sajátos szaga.
-Szeretnék neked valakit bemutatni ő itt Emily a barátnőm.-mutatott be nekem egy eléggé kedvesnek tűnő,szőke hajú lányt.Egyedül voltam mivel Harry elment telefonáli.
Pár szót váltottam még Austinékkal mikor komor képpel jött vissza hozzánk.
-Grace..Valamit mondanom kell,de kérlek nyugodj meg..-Harryn láttam valami koránt sincs jól..

3 komi és jön a kövi.;)

5 megjegyzés:

  1. Nah ne!!Pont most??Miért?Mikor minden tökéletes valami elbassza(bocsánat)mindent.Ilyen nincs.Most ez nem kérés hanem parancs.Hozzd a részt most!!!!Istenem én megfogok addig hallniXDDOké lenyugodtam.Imádom-kivéve a végét mert ma minden jó volt kivéve ennek a vége-és persze várom de az a hülyeségemből is látszik.....Imádás a blognak és neked is<33:333:DD

    VálaszTörlés
  2. Te ezt élvezed ?! Mindig a legizgalmasabb résznél hagyod abba. :c Most bedurciztam, de talán kiengesztel majd a következő rész. :D Nem talán, biztos :D

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó :)) nagyonnagyonnagyon várom a kövit :D de nehogy valami olyan legyen az amit Harry akar mondani ami miatt szakítaniuk kell mert akkor nem tudom még mi lesz de kezdhetsz félni :pp <33

    VálaszTörlés
  4. Hiányzott már az új rész nagyon.
    Lécci mondanál egy véleményt a blogomról? Sokat jelentene...
    http://mondokenvalamit.blogspot.hu

    VálaszTörlés
  5. Jaj nagyon jó lett Gracee <33 köviit!! <33333

    VálaszTörlés