2.évad 31.rész-Te vagy az a lány..

Válaszok az előző részhez érkezett komikra.:
Naomi.:Igen,imádlak a hajrázásoddal együtt Nonofiii.<3 *-*
Csajszee.:Örülök neki.:) Hozom én,nem kell aggódni.:) :*

"Álmomban az életem vagy,
 Az életemben az álmom vagy."

HARRY:
A tegnapi nap után rájöttem Grace az aki mellett le akarom élni az életem..Ő az akit már oly rég óta keresek.És másfél éve meg is találtam.Elsőnek nem hittem volna,hogy ami köztünk van az komoly lesz,csak olyan "hát miért is ne,szeretek szórakozni" érzést éreztem iránta,ami aztán kezdett egyre jobbra megváltozni.Annyira,hogy a végén még bele is szerettem.
Nem akarom elveszíteni,de ezért valamit tennem kell.
Épp London utcáit jártam mikor a kirakatok között egy gyönyörű eljegyzési gyűrűt fedeztem fel.

Elhatároztam mit is kell tennem mikor a fejembe beugrott egy emlék ami akkor történt mikor Grace vigyázott Luxra..

-Remek anyuka leszel..

-Te meg csodás apa..Gondoltam figyelmeztetlek,hogy 26 évesen már ikreket szeretnék.Szóval így tervezgesd a jövőt.

-Szóval te velem képzeled el a jövőd.?

-Mással nem is tudnám.-mondtam majd megfogta az arcomat és megcsókolt.

Ő velem,én pedig vele képzelem el a jövőmet..

Bementem az áruházba és megvettem a kiválasztott gyűrűt.

-Köszönöm.-háláltam meg az eladónak a segítőkészségét.
-Ez a dolgom.Kérhetek esetleg egy autó grammot az unokahúgom nagy rajongója.-kért meg egy mosoly kíséretében.
-Persze,adnál egy papírt meg egy tollat.?
-Tessék és köszönöm.Esetleg a rajongóid készülhetnek egy hamarosan megrendezett esküvőre?-kérdezte,majd a kezembe adta a kért dolgokat.
-Lehetséges..-mosolyodtam majd a papírra firkantottam a nevem és kiléptem a boltból.
És bár tudom még fiatalok vagyunk ehhez az egész házassághoz,de ez csak egy elő eskü lenne,amivel bebizonyítanám neki szívből szeretem.
Rögtön tudtam,hogyan és miképp fogom feltenni neki a kérdést.Ismerem minden gondolatát és érzését a naplójából,amibe azt is leírta mi lenne neki a legszebb leánykérés..
Különlegessé akartam tenni ezt a napot.Este vagyis már majdnem éjszaka felé szólás nélkül mentem el hozzá.Az erkélye alá álltam és feldobtam egy követ jelezve itt vagyok.
Ő értetlenül lépett ki az erkélyre pizsamába.
-Aranyhaj,engedd le a hajadat.!-ordítottam fel hozzá.
-Te mégis mit keresel itt ilyenkor?-kérdezte vissza talán kissé halkabban mivel gondolom nem akart senkit felébreszteni a házba.
-Látni akartalak..-néztem felfelé egyenesen.
Majd a ház falán lévő hatalmas borostyán kezdtem felmászni hozzá mint a filmekbe azonban ő a kezét a szája elé tette és jelezte inkább lejön hozzám.
Kis idő múlva le is szaladt hozzám,gondolom gyors felvette a köntösét és belebújt a papucsába.
-Mit is szeretnél?-kérdezte miközben az ajtót becsukva hagyta maga után.
-Veled tölteni az éjszakát.-talán kissé félreérthető voltam.-Vagyis gyere velem,elviszlek egy mesevilágba.
-Hazza drágám,ittál valamit?-kérdezte a szemeit forgatva.
-Én aztán semmit.Csak elvakít a szerelem..-mondtam mikor kezemet kétoldalasan arcára helyeztem.-Szóval akkor velem jössz a mi kis Disneylandünkbe?
-Veled bárhova..-felelte miközben a kezét végig simította a hideg arcomon,mitől már kezdett felforrósodni.-Gyors átöltözök és jövök is Királyfi..
-Siess mert még abba kis időbe is szenvedek a magányodtól..-kulcsolódott össze a kezünk,amit aztán mindketten elengedtünk.
Még onnan lentről is láttam az árnyékot,hogy többször tekinget le hozzám itt vagyok -e még.
Majd kilépett az ajtón teljes valóságában ő.
Gyönyörű volt..Még bele gondolni is rossz,hogy egyszer elveszítsem.. 
Csak egy vékony kis szoknyát viselt de engem rögtön elvarázsolt és úgy éreztem ki hat a környezetre is ami kezdett világosodni.

-Valami baj van?-gondolom ezt azért kérdezte mert egy kicsit elbambultam a látványától.
-Semmi bajom nincs,az ég világon.Tudod volt idő mikor még nem voltál.Akkor még nem éreztem,hogy fájna ha nem volnál..De most már tudom,és nem akarok,hogy ez bekövetkezzen..-léptem oda hozzá,és éreztem ő kicsit meglepődött,hogy ezt mondom neki.
-Őrizz meg,mert elveszek ha nem teszed.És ha mennék ne engedj el.Tudod változnak az évszakok,de én nem akarok csak egy szimpla nyári lány lenni az életedben..-mindig is tudtam ő tudja fokozni a drámai hatásokat.
-Én az vagyok,akit ha átölelsz,nem bánt semmi már.Aki eldobná érted,ha akarnád,a fényt és a csillogást.Próbáltam másokkal,máshogyan.Ma egyik is másik is messze van már.Csak te vagy nekem..-hát igen így lehet Gracet levenni a lábáról.
-Én az vagyok,akit ha bántanál,könnyen megbocsátanám.Aki tudja,hogy néha elsodor a kalandutáni vágy..-itt el mosolyodott amit még a sötétbe is láttam.-Akkor hercegecském viszel már abba a mesevilágba,mert éjfélre haza kéne érnem.
A kezemet felé nyújtottam és elvezetettem a kocsiig,ahol kinyitottam előtte az ajtót.
-Hazza,azért jó lenne már tudni mégis hova viszel..
-Nyugodj meg.Nem rabollak el..-adtam a választ az út figyelése közben.
Már kiskoromba elterveztem ezt a napot,azonban arra nem számítottam,hogy ilyen hamar el fog jönni az életemben.
Kis idő múlva leparkoltam a Hyde parkba.Régebben rengeteg időt töltöttünk el itt együtt.Hiányoznak azok a pillanatok..
Elkezdtünk sétálni szinte szótlanul amit én törtem meg.Majd leültünk a harmatos fűbe.
A zakómból előhúztam valamit amit neki adtam..Nem azt amire gondoltok.
-Egy buborékfújó?-kérdezett vissza,mikor a kezébe adtam.
-Még régebben vettem Luxnak és nálam maradt.-adtam magyarázatot.Nem tellett sok időbe a flakon kinyitódott és Grace fújogatni kezdte a különféle nagyságú és formájú buborékokat.
Az egyik után kaptam és egy érintéssel kidurrant.
Erre Grac egy morcos tekintetet szegezett felém amolyan "ezt még egyszer ne csináld"félét.
-Soha nem volt hasonló.Soha nem volt olyan szó.Soha nem volt olyan lány,olyan mint te.Az elején még nem akartam azt,hogy lásd nem akarok senki mást.Azonban később rájöttem,minden amit kerestem ott van a szemedben..-mondtam el hosszas elővezető monológomat.

-Miért vagy ma ilyen fura?-kérdezte miközben fújokáját a fűbe helyezte.

Féltem,igen Harry Styles félt hátha visszautasítsák.

-Grace?

-Igen?Valami baj van?-kérdezgetett.-Ne ijesztgess mondj már valamit..

-Valamit el kell mondanom..-kezdtem bele.Eszembe jutott az az emlék mikor megígértük,a másiknak mindent elmondunk és nincsenek titkok kettőnk között.Én ezt nem tartottam be..Most viszonyt muszáj lesz megtennem de lehet ez a kapcsolatunk kárára megy és soha többé nem fogom látni azt a lányt akivel órákkal ezelőtt még készültem összekötni az életemet..

                         ~Innen folytatódik...~

Szerintem lehet érezni már elég laposan írok..Nem tudom,elgondolkoztam ebből,hogy lesz meg 100 rész..Nem is nagyon olvassátok..:( Azért rakom ilyen sokára a részeket,mert nem akarom még befejezni.Nagy hiányozna az életemből,hogy ezt írom..Mivel régen hoztam részt szerintem holnapra hozom a kövit.:) *nagy mosoly*.:D