2.évad 28.rész.-Mit szeretsz bennem.?

Naomi Poleczki:Köszii,írtam és segítettél is amit köszönök.;) <3

Lia:Nagyon kösziii.:) 

Köszönet az ötletadónak,aki nélkül nem született volna meg ez a rész.: Naomi Poleczki.<3 *-*

"Miért félek annyira,hogy elveszítem,mikor nem is az enyém?"

GRACE:
Reggel a szokásosnál is korábban keltem.De nem igazán önszántamból.Mivel a szomszéd szobában Ty bömböltetett valami olyan számokat egy együttesből amit ki nem állhatok.
-Megölöm,én ma még megfolytom ha nem fejezi be most azonnal...-dörmögtem magamba idegesen majd a fejemre húztam a párnát ami nem igazán segített.
Belebújtam a mamuszomba és majd felrobbanva botorkáltam át a szobájába ahol erős kopácsolásba kezdtem.Annyira,hogy majdnem kidöntöttem az ajtót,jó azért túlzásokba ne essünk.
Nem nyitotta ki,de rá kellett jönnöm nincs is kulcsra zárva ezért berontottam.
-Most azonnal kapcsold ki,te idióta.!-ordítottam rá.
-Én is akarok sok mindent még sem teljesül minden királylány.Meg kell barátkoznod ezzel az érzéssel neked is.Tudod ilyen az élet..-közölte velem az arcán egy gúnyos mosollyal,
Már ott voltam,hogy neki ugrok mikor Leila és Brandon jelent meg a szobába.
-Grace.!Most azonnal gyere,beszélnünk kell.-utasított a nénikém majd visszasomfordáltunk a szobámba.
-Kérlek,próbálj meg Tyjal kijönni.-nézett kérőn rám.
-De egyszerűen ez lehetetlen.Irritál a beszéde,a kinézete,ahogy rám néz..
-Kérlek,csak az én kedvemért.Ha megismered,hidd el jóba lesztek,vagyis legalább tudtok egymással pár nyugodt mondatot beszélni.-láttam rajra neki ez nagyon fontos.
-Nem fogok Tyjal lógni,de megpróbálok kijönni vele.Ígérem..-szorítottam meg a kezét,az arcán előtűnt egy hálás mosoly.
-Köszönöm..-mondta majd elhagyta a szobámat.
Az ágyra görnyedtem,a hajam a szemembe lógott de ez nem nagyon érdekelt abban a pillanatban.
Harryre gondoltam..Féltem a tegnapi veszekedésünk miatt..Utálom ha nem szent a béke köztünk,ilyenkor olyan érzésem van mintha a szívembe ezeregy kést döfnének bele..Ilyenkor tudom vannak a világon akik örömtáncot járnak ha el jut hozzájuk a hír,nem tudják bele képzelni magukat az én helyzetembe aki ilyenkor tátongó ürességet érez maga körül,és próbálja megkeresni a saját maga világát ami jelen esetben Harry oldalán talál meg..
Ő az a fajta személyiség akit vagy szeretnek az emberek vagy ki nem állhatnak,nincs az az arany középút.Valahogy én is ilyen vagyok..Sok mindenbe hasonlítunk én és ő.Mindketten nagyon makacsok és kicsit örültek vagyunk.Ki állunk magunkért és jobb esetbe egymásért is.Nehezen valljuk be ha hibázunk valamibe azonban sok mindenkinél jobban tudunk szeretni.Ezek a közös tulajdonságok miatt is van köztünk az a sok vita,de közbe mégis vágyunk a másikra..

Összeszedtem minden erőmet és úgy döntöttem meglátogatom Hazzát.

Hívtam egy taxit amire azonban várnom kellett.A várakozást inkább a házban töltöttem.

Kinn leskelődtem kifelé az ablakból mikor jön,mikor hangos fütyülést hallottam.Hátra fordultam és Ty volt az kissé hiányos öltözékben.

-Nem sülsz meg?!-kérdeztem ironikusan.

-De,talán még leveszek magamról pár ruhát..-magyarázta.Kedvem lett volna lekeverni neki egy taslit de Leila kérésére inkább hagytam és kimentem a ház elé mivel megérkezett a várt autó.

Nem tellett sok időbe míg megérkeztem,a taxis kezébe nyomtam pár dollárt majd az ajtó felé vettem az irányt.

-Szia,gyere csak be.-invitált be Liam.

Az a látvány fogadott,hogy Felicity az ajtó előtt áll a bőröndjével.
-Grace.!-csillant fel Harry szeme.
-Beszélhetnénk.?-vont félre Felicity a konyhába.Hazzára néztem aki helyeselte,hogy menjek el vele.
-Mit szeretnél.?-kérdeztem értetlenül felfogva a helyzetet.
-Sok mindent szeretnék,de azok nem teljesülhetnek.Csak annyira akarlak megkérni,hogy szeresd és ne hagyd cserbe..-nem volt kérdés kiről is van szó.
-Nem fogom.És köszönöm,hogy nem éltél vissza ezzel az egésszel.-egy hálás tekintetet bocsátottam felé,ő azonban csak lehajtotta a fejét.
-Nyugodj meg,visszamegyek Holmes Chapelbe és még az emlékemet is elfelejtitek..-az arcán láttam mindjárt elsírja magát.Bár,meg is értem..Én még eddig se bírtam volna a volt barátnő helyében tetszelegni..
Még akartam mondani neki pár szót,azonban ő inkább szótlanul ott hagyott.
Követve a példáját én is magam mögött hagytam a helyiséget.
A ház előtt egy kocsi állt,gondolom érte jöttek.
Lassan odasétáltam Harryhez és megöleltem.
Már nagyon hiányzott az érintése,hogy mikor ölel lábujjhegyre álljak,hogy felérjem,hogy ő közbe addig fújdossa a hajamat és a kezét a hátamon végig simítsa..

-Akkor megbocsátasz.?-kérdezte a fülembe suttogva.

-Megbocsátok,ha elmondod mit szeretsz bennem..-adtam a választ,majd kibújtam a karjai közül.

-Most komolyan azt várod,hogy azt röviden elmondjam.?De bele is kezdek..Meg van benned minden amit egy lányban keressek.Imádom a hajad,a szemed,az illatod.Amikor reggel felkelsz és rám nézel.Amikor hisztis vagy mert felkeltelek.Szeretem,hogy mikor megdicsérlek,vagy azt mondom szeretlek elpirulsz és érzem a bőrödön,hogy libabőrös..Hogy mikor készüllek megcsókolni megijedsz mint például most is..-mondta majd megcsókolt.Az összes jelző igaz volt rám.Ő az aki a világon legjobban ismer.Nem tudom nélküle elképzeli az életemet.
-Szeretlek..-adtam viszonzásul az előbbi tettéért.
-Gyerekek,nem akarok zavarni,de Harry barátosom el kéne már indulni az interjúra..-szólt közbe Louis.Közbe észre se vettem,hogy körülöttünk hemzsegnek a srácok.
-Milyen interjúra.?-érdeklődtem.
-Csak egy átlagosra..De Lou tényleg igaza van..Grace,addig menjetek el Ellel plázázni vagy moziba vagy ahova akartok,csak foglaljátok el magatokat.Okés.?-mondta Hazza.
-A pláza jól hangzik.Okos legyél,szia.-nyomtam egy puszit az arcára.
Eleanorral meg is beszéltük,hogy elmegyünk at Oxford Streetbe,úgy is régen lógtunk együtt.
-Ez komoly.?Látszik régen beszéltünk..-nevettem el magamat egy történeten amit el mesélt róla és Louisról.
-Aha.És az emberek reakcióját láttad volna,mindenki hülyének nézte,aki körülöttünk volt..-mesélte tovább azonban ő se bírta ki különféle röhögés nélkül.
Egymás után jártunk a nagyobbnál nagyobb áruházakat aminek meg is lett a következménye:

A kezem már majd leszakadt a sok táskától azonban még hátra volt a kedvenc boltom amit semmiért se hagytam volna ki.
Bementünk és a szemem rögtön megakadt egy felül fekete alul barack sárga színű szoknyán.
-El,szerinted ez tetszene Harrynek.?-kérdeztem a ruhát mutogatva neki.
-Szerintem bármi van rajtad tetszik neki,amúgy szerintem ez nagyon cuki.-kaptam a választ.
Gyors kifizettem majd fogtunk egy taxit és hazavitettük magunkat.Úgy volt El át jön még kicsit,de valami fontos dolga volt ezért egyedül tértem haza.
Bekapcsoltam a tévét és pont elkaptam Harryék interjúját.Lehet nem az elejétől de majd úgy is ismétlik.
Műsorvezető:Niall,mesélj valamit az új barátnődről.
Niall:Lucynak hívják.
Műsorvezető:Ezt eddig is tudtuk.Úgy értettem arról beszélj milyen is ő valójában.
Niall:Egy nagyon kedves és aranyos lány,akivel imádok együtt lenni.És bár még ismerkedünk egymással,de sokszor úgy érzem ő lesz az a jövőbeli lány akit kerestem.
Műsorvezető:És veled Harry mi a helyzet.?Mit jelent számodra az a fogalom,hogy a tökéletes lány?
Harry:A tökéletes lány?Számomra az Grace Horrast jelenti..
Műsorvezető:Óh,hát ez nagyon aranyos volt.Biztos tinilányok ezrei kaptak a szájukhoz ennél a kijelentésednél.De ha már erről van szó,mesélj,hogy ismerkedett meg egymással Garry.?
Harry:Hu,hát ezt a történetet úgy számítottam elsőnek a gyerekeimnek fogom mesélni..Egy erős napsütéses nyári nap volt.Szükségem volt egy kis lazításra ezért felszálltam egy buszra és csak utazgattam London utcáin.És hát ott szó szerint a karjaimba zuhant.
Műsorvezető:Hát ez nagyon romantikus.És biztos órákig tudnánk róla beszélni de úgy látszik ez elmarad a következő műsorig mivel most lejár a műsoridő.Köszönöm,hogy eljöttetek..

-Szóval a gyerekeidnek Harry Styles.?-mosolyodtam el a mesélésén.
Szerintem nagyon cuki,hogy bár már olyan régen történt ő mégis emlékszik a megismerkedésünkre.
A telefonomat a kezembe vettem és hagytam neki egy üzenetet.:
                 "Ha van kedved nézz át kicsit hozzám.!:* "
Nem volt otthon senki,ezért gondoltam ez egy tökéletes este lesz.Magamra kaptam a mai új szerzeményemet.:

Lekuporodtam a kanapéra és vártam,hogy jöjjön már Harry.Már kezdtem megunni a várakozást és úgy döntöttem elmegyek aludni mikor azt hallottam valaki belép az ajtón.

-Harry.!-futottam oda hozzá majd a karjaiba ugortam.

-Áá,megakartalak lepni..-vágott csalódott kiskutya képet.

-Láttalak ám.Szóval majd szeretnéd a történetünket a gyerekeidnek mesélni.?-kérdeztem rá majd levettem róla a zakóját.

-A gyerekeinknek..-javított ki.-A kis Gracenek és Harrynek és a többieknek..

-Mi az,hogy többieknek.?Mégis hány gyerekről van szó?Nem vagyok valami gyár féle.-nevettem el magamat.

-És akkor mi lesz a kis Lucással és Emilyvel?!-kérdezte felháborodva.

-Aha,aztán beindulnál,és velem már nem is foglalkoznál..

-Mi az,hogy nem foglalkoznék veled.?Én rajtad kívül senkire és semmire nem tudok beindulni..-rakta két kezét a csípőmre.

-Így gondolod.?Vigyázz merre jár a kezed.-figyelmeztettem azonban már túl késő volt..

-Most vettem észre,nagyon szexi a ruhád,bár nekem így jobban tetszene.-mondta majd felemelt és a szobámba vitt...

Végül is végeztem,bár körülbelül egész nap ezt a részt írtam xdd Ezért és több okból kifolyóan is remélem,hogy tetszik.Szokásos 2 komi és a jön a következő.:D Mindenkinek szeretnék boldog és békés karácsonyt valamit új évet kívánni ezáltal is.Nem tudom,hogy mikor jelentkezek újra ezek az ünnep sorozatok miatt,de megpróbálok minél hamarabb.Mindenkinek szeretnék küldeni egy hatalmas nagy pusziiiiit.: :**