2.évad 18.rész-A nagy hír.:*

GRACE:
Hamar rá kellett jönnöm,hogy New York tényleg csodálatos város,azonban nem nekem való..
Örültem,hogy végre haza vagyis vissza Londonba repülhetek,és ezáltal újból láthassam Harryt és a többieket.
A repülőgép késéssel indult,ami miatt eléggé ideges voltam..Órákkal később boldogan,hallottam a hírt,hogy "kérjük csatolják be öveiket mivel  a leszállást megkezdjük.!" E mondat hallatán gyors megigazítottam a hajam és a sminkem..
Mikor leszálltam kissé meg voltam rémülve,féltem senki se fog várni..A tömegből azonban azonnal kiszúrtam Hazza cuki fejét.Ő felém,én pedig felé kezdtem futni,aminek az lett a vége,hogy egymásnak mentünk.
-Annyira,de annyira hiányoztál.!-öleltem meg,mire megcsókolt.
-Nem tudod,te nekem mennyire..-mondta csókunk után egy mély levegő vétellel együtt.
Elsétáltunk a kocsiig,amivel haza vitt.
-Lucyyyy.!-ordibáltam,a házba belépve Niall és Lucy láttán.
-Graceeee.!-ismételte el az én nevemmel majd odarohant hozzám megölelni.
-Azt,hiszem nekünk kettőnknek,lesz egy hosszú beszéd témánk még ma..-céloztam arra,hogy mindent el kell mesélnie Niallel kapcsolatban.
-Azt hiszem igen,és veled kapcsolatban is..
-Szerintem,most az lesz a legjobb,ha hagyunk titeket Niallerrel..Hogy nyugodtan pletyizzetek csak..-mondta Harry majd odalépett hozzám és egy puszit nyomott a számra..Lucyéknál majdnem ugyan ez a jelenet ment végbe azonban neki az arcára érkezett..
-Este nem lenne kedved,elmenni majd valahova.?-kérdezte már majdnem elhagyva a házat Hazza.
-De,.A repülőn aludtam egy csomót,szóval egyáltalán nem vagyok fáradt,.Szóval majd gyere,ha akarsz nyugodtan bármikor.-válaszoltam majd rám kacsintott és elhagyta az adott helyiséget..

LUCY:
-Na mesélj,mi volt ez a jelenet itt Niallel.?-fordult rögtön felém Grace amint a fiúk elhagyták a házat.
-Hát,mostanában mindig átjön meg minden..-pirultam el.
-Mi az,hogy minden.?Elhívott már egy randira.?-érdeklődött.
-Nem kéne esetleg előbb kipakolnod aztán utána mesélnem?
-Nem,folytasd.!-förmedt rám.
-Na szóval,úgy kifejezetten még csak ebédelni voltunk együtt a házon kívül..De akkor is nagyon jól éreztem magam vele,és remélem ennél lesz több is köztünk..-meséltem el boldogan.
-Hidd el,lesz..Azonban egy dologról még nem esett szó..Mégis miért mondtad el Hazzának,hogy épp a reptérre mentem,mikor idejött keresni.?-érdeklődött.
-Olyan aranyos volt,hogy keresett.De mégis miért kérded?-válaszoltam kissé félénken,a reagálásától.
-Ja,csak megszeretném köszönni,.:) Annyira de annyira mesés volt,tiszta olyan volt mintha egy filmbe lett volna..-mosolygott végig felém.
-Olyan,jó neked..Ezért sokszor irigyellek.Van egy álom fiúd,aki szinte megörül érted..Az életedet az utóbbi időkben tényleg lehetne inkább egy mesének,mint a valóságnak nevezni..
-Nyugodj meg,neked ez a mese még csak most kezdődik.Na most pedig segíts kipakolni,aztán készülődni..Okés.?-kért meg.
-Nem is te lennél..Órákig tart,melletted mire végre azt eldöntöd mit veszel a fel,,a többit meg inkább hagyjuk..-jegyeztem meg.

GRACE:
Már nagyon vártam az estét,mivel már olyan régen volt,olyan,hogy Harryvel valahogy kettesben voltunk..
Hát,ahogy engem ismerni lehet a kipakolás azt jelenti,hogy mindent bedobok a szennyesbe,.
A készülődés azonban órákig tart..A ruha kiválasztása most azonban nem vett sok időt igényben,mivel New Yorkba egy nagy bevásárlás következtében megtaláltam egy ilyen alkalomhoz tökéletes összeállítást.:

-Lucy,már mennyi idő van,és Harry meg sehol..Mi van ha elfelejtette,hogy megbeszéltük.?Vagy rosszabb nem is akarja velem tölteni az estét..-nézegettem másodpercenként az órát.

Mikor már adtam volna fel a reményt,csöngetést hallottam ezért rögtön rohantam is az ajtóhoz.

-Nyitom.!-ordítottam szokásomhoz híven.

-Szia,már azt hittem nem is jössz.!-üdvözöltem Harryt.

-Ja,gondoltam hagylak kipakolni,meg esetleg ha akarsz lepihenni,.De ha tudom,hogy ennyire,hiányzok már rögtön jöttem volna..

-Várj,napszemcsi van rajtad.?-kérdeztem mosolyogva majd levettem róla.

-Amint látod,Amúgy már csak volt..-viszonozta a mosolyt.

-Hát,ez most már rajtam marad..Na és,hogy áll.?-vettem fel majd egy kacsacsőr kíséretében pózolva kérdeztem tőle.

-Gyönyörűen.Bármi van rajtad,mindenbe az vagy..

-Na szerintem mehetünk is..Lucy majd jövök..Vagy nem..-ordibáltam be a konyhába azonban a végén a "de" részt kissé halkabban.

-Hogy értetted,hogy vagy nem.?-nézett Harry kissé perverzen rám.

-Hát ki tudja..Na és,hova megy a menet.?-érdeklődtem.

-Majd megtudod,királylány..-válaszolta,mire próbáltam egy durcás képet vágni,azonban szerintem nem sikerült mivel elröhögtem magamat.

Arra már hamar rájöttem,hogy London belvárosának egy nevezetességéhez megyünk..

Egy helyszínre azonban nem számítottam..A Westminister Apátságra..

-Nah,én erre mondanám azt,hogy gyönyörű.-mondtam a kocsiból kilépve.

-De mégis mit keresünk itt.?Ha tudtam volna,hogy ide jövünk kissé máshogy öltöztem volna.-kérdeztem.

-Ugyan már,mint mondtam nagyon szép vagy..Gondoltam ide elhozlak,.Mivel amit itt mond valaki az apátság előtt,az mindig csak az igaz lehet.Mint amit én is érzek irántad..-lépett oda hozzám..

-Olyan aranyos vagy..Néha úgy érzem nem érdemellek meg,mert mindig csak megbántalak..-mondtam mikor az ajkaink már majdnem összeértek.

-Ez baromság..Upsz..Ezt nem itt kellett volna mondanom..-röhögtük el magunkat.

-Megígéred,hogy soha nem hagysz el.?-kérdeztem félénken szinte már az arcába lihegve.

-Én sosem,tudnálak.Azonban te is tudod,hogy itt van ez az egész egyetem dolog,..De ne félj,meg foglak várni...-az arcán lehetett látni,hogy elszomorodott.

-Akartam is mondani..Nem megyek vissza New Yorkba..Hogy is mennék,mikor már ez a pár nap egy végtelenségnek tűnt.Jelentkeztem az Imerial Collegebe is és hát,nagy eséllyel fel is fognak venni..-meséltem el neki a nagy hírt,.Az arcán láttam,hogy kissé lesokkolt.

-Ez komoly.?Istenem,istenem de hisz ez csodálatos,.Úgy imádlak..-emelt fel majd körbe-körbe kezdett forgatni.

-Na,most már letehetsz..-nevettem el magamat.

-Muszáj.?Legszívesebben örökre a karjaimban tartanálak..-mosolyodott el majd megcsókolt.

-Itt e szent helyen fogadom,hogy egyszer ide még vissza fogok veled térni,azonban más ok miatt,.Remélem érted mire célzok..-tett le végre,majd megtette -e fogadalmat.

-Hát remélem,hogy jóra gondolok..-mosolyodtam el..

A nap vagyis inkább éjszaka többi részében remekül éreztem magamat...Jó volt,végre Harryvel lenni,és úgy érzem még közelebb kerültünk egymáshoz,bár ha annál jobban lehetne mint eddig voltunk..

Remélem tetszik nektek,mivel úgy érzem mostanában nem megy az írás..Azonban ezt próbáltam olyanra,megírni,hogy ,hogy mondjam tűrhető legyen.:))