2.évad 1.rész.-Újra Londonban *.*

A második évadot szeretném kicsit jobbra írni,.Kevesebb veszekedés több fénykép és stb...de mégis izgalmasabb történetet kihozni belőle..Azonban ehhez az szükséges,hogy sokszor lesz olyan,hogy nem tudok minden nap kirakni új részt...na nem húzom a szót,jó olvasást az első részhez pusziii :**

GRACE:
Már eltelt kis idő.Mostanában elég ideges szoktam lenni az év végi osztályozások miatt.
-Hányas.?-kérdeztem Austintől mikor a matek felmérőt osztották ki.
Gyors megfordította.:
-Hármas,ó köszönöm Istenem.-tette fel a kezét mintha imádkozna,.De így legalább nem bukik meg belőle.
-És neked.?-folytatta.
Szépen lassan megnéztem a hátulját.
-Ötöööössssssss.!-ordibáltam majd Austin nyakába ugrottam és egy jó cuppanós puszit nyomtam az arcára.
Pár nappal később.:
-Nem akarok Londonba elmenni főleg nem nélküled.!-nyávogtam sírással Austin nyakába csüngve.
-Nem szeretem mikor ilyen nyávogós sírásos hangokat adsz ki...-vágott kissé gyengéden a hátamra.
-Ezt mindig Lucy szokta mondani.-hajtottam le a fejem.
-Sietek ám haza,te agresszív gorilla.-nevettük el magunkat,majd szépen lassan elengedtük egymás kezét miközben én felszálltam a repülőgépemre.
Mielőtt felszálltunk,dobtam neki egy puszit,amit remélem elkapott..

Austin

Grace

-Kérjük csatolják ki öveiket,mivel a leszállás mindjárt megtörténik.!-ébresztett fel a hang.
-Már itt is vagyunk.-kezdtem rázni csodálkozva fejem.
-Igen,pedig a kiírt dátumnál később érkeztünk..-mondta a mellettem ülő idegen alak.

Lesétáltam majd a reptéren leültem a bőröndömre.
Mikor Leilát tekintettem meg felálltam és oda siettem hozzá.
-Régen láttalak.-öleltem meg.
-Hát akkor én mit mondjak..A szülinapodkor megpróbáltam ellátogatni,de pont közbe jött valami...-mesélte el.
-Majd jövőre.-majd kisétáltunk a parkolóba a kocsihoz.
-A tavalyi nyár hamar elment.Most remélem többet maradsz.-mondta vezetés közbe.
-Nem tudom,most hamarabb haza szeretnék menni.-mondtam mire a dugóban a mellettünk ülő kocsiba Louis pillantottam meg.
-OMG,és mi van ha Hazza is ott van vele.?Nem Grace nyugodj le te túl léptél rajta.-nyugtatgattam magam,majd lesüppedtem az ölés aljára.
-Jól vagy.?-kérdezett rá Leila.
-Nézz balra.-súgtam oda neki.
-Aha értem.-mondta majd full hangosra tekerte a rádiót.
Szerencsére mi egy mellék utcára kanyarodtunk le,míg Louis maradt az autópályán.
-Nem úszhatod meg a találkozást.-veregette meg a vállam.
-Tudom,de még kicsit húzhatom.-közbe a hajamat hátra kezdtem rakosgatni.
-Nem sokat változott.-néztem körül a házba.Majd felmentem a saját a szobámba ami szintúgy ugyan olyan csak nem olyan kupis mint az én időmben volt.
Mikor megláttam a régi ágyam eszembe jutott mennyit ugráltam rajta közbe teljesen feltekerve a wolkmenemet.
-Régi szép emlékek.-mondtam majd lecsüccsentem az ágyam szélére aminek az alján egy levelet találtam.
Felbontottam és már is tudtam,hogy még anno Harrytől érkezett.

Lebaktattam a lépcsőn az emeletre,felkaptam a pulcsim és szótlanul elmentem kicsit sétálni.
Csak úgy röpködtek be az emlékek.

HARRY:
-Láttam a csajod.!-mondta Louis nevetve a vállamat veregetve.
-Mi?Kit láttál?!-kérdeztem az ágyból felkelve csodálkozva.
-Hát már nem is emlékszel rá?!Rövidtávú a memóriád..Gracet te lüke.!-mesélte el.
-Komoly.?Amúgy nem a csajom..-csillant fel a szemem.
-Tényleg,nyár van,észre se vettem.Biztos jött meglátogatni a nénikéjét.-folytattam egyhangúan.
-Mi az,hogy nem vetted észre.?Minden nap azt számlálgatta mikor lesz már újra nyár...-nézett döbbenten rám Lou.
Felhúztam a vállam.
-Szerinted meglátogassam,vagy hagyjam még kicsit,vagy mégis mit csináljak.?-kérdeztem zavarodottan.
-Ezt csak te tudhatod.-majd ott hagyott teljesen egyedül.

GRACE:
A Hyde parkba mentem.Hirtelen úgy éreztem valaki követ.Hátra fordultam,de nem volt ott senki.
Kissé megijedtem.Folytattam utamat a parkba lévő tóhoz.Ott leültem.Megfogtam egy követ és bele dobtam volna a vízbe azonban valaki megelőzött.Nagyon megijedtem.Kezembe fogtam a táskámba lévő kést.(az nem baj,hogy műanyag,.)és gyors megfordultam.
-Te itt.?Harold.?-kérdeztem lesokkolva.
-Nem is örülsz nekem.?-kérdezte a  száját legörbítve.
-De,csak csak nem tudom.-majd nyújtotta a kezét megnézni mennyi idő én pedig azt hittem megakar ölelni ezért odabújtam hozzá.
-Most szerintem az lenne a legjobb ha elindulnék haza.Nem szóltam Leilának,hogy elmegyek,biztos aggódik már értem.
-Elkísérlek.!Amúgy jó,hogy találkozunk.Akartam valamit mondani,azt,hogy...-majd befejezte mert megcsörrent a telóm.
-Bocsi,de ezt muszáj lesz fel vennem..
-Hallo.?-szóltam bele.
-Ó,hát hello,mizu veled a nagyvárosban.?-felismertem a hangot.
-Austin,,,,semmi különös,már is hiányzol.Mondtam már,hogy imádlak ja meg,hogy hiányzol.?-ismételtem meg.
-Most már tudom.Az imádom szót ha a hittan tanárod meghallaná...
-Tudom,tudom.-helyeseltem.
-Nah szerintem most leteszem,majd este mesélek .Öribari puszinyuszi :** -majd letettem.
-Mit is akartál.?-fordultam Harry felé.
-Ó,hát csak annyit,hogy örülök,hogy itt vagy újra...-mondtam mikor már majdnem a házunknál voltunk.
-Szerintem most bemegyek mert nagyon fáradt vagyok.-mondtam majd ásítottam egyet.
-Persze,pihend ki magad..Valamikor meg majd benézhetnél hozzánk.Tudod,hol találsz.-mondta a hátát piszkálva.
-Be fogok ígérem,nah szia.-majd az ajtóból visszafordultam még gyors megölelni.
-Szia.!-köszönt el mire végleg bementem.
-Áhww,nem hiszem el.!Olvadásveszély van,OMG.!Ez az egész csoda-szupi volt.!-ordibáltam a szobámba.

HARRY:
Kicsit kocsikáztam még majd hazaballagtam.
-Hát te itt.?Azt hittem ma nem érsz haza.-jött oda hozzám Louis.
-Ja,te és a remek ötleteid.Tisztára nem érdeklem a csajt,ő csak azzal a barom Autsinnal foglalkozik.Nem tudom mit eszik rajta.-legyintettem meg a kezem.
-Hé,nyugi,nem is mondtam semmit.!Amúgy meg szerintem még mindig oda van érted..-próbált lenyugtatni.
-Hát,jó is lenne..
-Fel a fejjel,holnap is lesz nap..-majd megveregette a vállam.
-Ha te mondod.-majd fel mentem az ágyamba,ahol szerencsére hamar megtaláltak az álom manók...

2 komi és új rész.:) Hajrá és remélem tetszett a rész ;) *-*